Ökosodj

A tudatosság fontossága ruhavásárláskor

Besétálunk egy plázába, követjük a nagy táblákat, amin az áll, hogy AKCIÓ, aztán boldogan viszünk haza áron alul megvásárolt ruhákat, hogy jobb esetben hordjuk egy-két szezonon át, de semmiképp se tovább, hiszen addigra kimennek a divatból. 

De belegondoltál valaha abba, ezek a ruhák milyen áron jutnak el hozzád? Hogy ki készítette, milyen utat tettet meg addig, amíg a kosaradban, aztán szekrényedben landoltak? Bevallom, amíg nem volt ennyire fontos számomra a környezetvédelem, én nem se foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel. Aztán ahogy egyre inkább elmélyültem a témában, közben igyekeztem megismerni minden kis zeg-zugát, felismertem, hogy nem csak ételeink, tisztítószereink kiválasztásakor fontos a tudatosság, hanem öltözködésünkben is.

Ha feltenném neked azt a kérdést, hogy hol vásárolsz ruhákat és a  következő 5 bolt közül legalább egy szerepel a válaszaid között: Mango – Zara – H&M  – C&A – Bershka,  – mindenképp tarts velem!

Ezek és a többi olyan üzlet, ami hétről hétre színesebb és csinosabb, olcsó, de nem feltétlenül minőségi darabokat tesznek a kirakatukba, na ők pontosan a fast fashion melegágyai, akiknek céljuk az, hogy minél többet vásárolj tőlük olyan ruhákat, amik 1 hónap múlva már nem lesznek divatosak, kinyúlnak vagy összemennek és nem lesz lehetőséged arra, hogy tovább hord.

Ráadásul ezek a márkák nagyon káros hatással vannak a Földünkre.A ruhaipar a világon a második legnagyobb vízfogyasztó iparág, méghozzá rögtön a mezőgazdasági szektor után következik. Egyetlen pamutpóló elkészítéséhéhez közel 3000 liter víz szükséges, ami egy ember 2,5 éves teljes vízfogyasztását teszi ki! A teljes ipar szennyvíztermelése meghaladja a 2,5 milliárd litert évente, amit eljuttathatnánk ivóvízként azokra a területekre, ahol szükség lenne rá.

Emellett a rengeteg ruha, amiket legyártanak, de nem vásárolunk meg, mind hulladékként végzik a szemétlerakókban. Ezeket aztán elégetik, ráadásul egyes üzletláncok azért, hogy ne a ruhák ne jussanak el olyanokhoz, akik nem engedhetik meg maguknak a megvásárlását, ahelyett, hogy például nélkülözőknek adományozzák.

A ruhaipar legkedveltebb anyaga egyébként a poliészter, ami jó elektromos- és hőszigetelő képességekkel rendelkező, hőre lágyuló műanyagok. Ez az anyag nem csak mosásoknál szennyezi a környezetünket és növeli a műanyag jelenlétét vizeinkben, hanem már a levegőben is jelen van, hiszen a ruhaipar évente körülbelül 107 millió tonnát állít elő belőle.

De ami a legelkeserítőbb, azt a The true cost (A valódi ár) című 2015-ös dokumentum filmben láttam: a világon minden hatodik ember a ruhaiparban dolgozik, köztük nők és gyerekek, reggel, délben, este, sőt éjszaka is. Embertelen körülmények között és szinte semmi bérért. A 16 órás munkanapok alatt hőségben, szünetek nélkül robotolnak az ott dolgozók. 

2012-ben Pakisztánban, több, mint 200 ember vesztette életét egy kigyulladt ruhagyárban, mert nem voltak biztosítva megfelelően a vészkijáratok. 
2013-ban több, mint 1000 ember halt meg a Bangladesben található Rana Plazaban, ami a legnagyobb ruhaipari katasztrófa a történelmünkben. 
2014-ben a kambodzsai Phom Denh város pedig arról lett híres, hogy a 160 dolláros (mai árfolyammal számolva 48.000 forint) havi minimálbérért tüntető tömeget a rendőrség oszlatta fel, ami 5 munkavállaló halálával, 24 ember letartóztatásával és 40 sebesülttel járt.

ruha

„Habár nem találom a helyem az életben, legalább olcsó ruhához jutottam.”

Hangzott el ez a mondat is a filmben. Azért ez egy elég erős kijelentés, és ha belegondolunk, milyen igaz is. Használhatnám a „Vásárolt boldogság” kifejezést, a lényeg ugyanaz: vajon mit helyettesítenek a megvásárolt termékek az életünkben? És most nem az alapdarabokra gondolok, hanem például azokra, amiket egyszer megvettél, de azóta se hordtad. Lényegében a fast fashion-nek ugyanúgy, mint minden terméknek a piacon elképesztően manipulatív hatása van. Gyengeségeinket kihasználva gyártja nekünk hetente a „divatosnál, divatosabb” darabokat. De ki dönti el, hogy éppen mi a divat? Sőt, ha őszintén belegondolsz, hogy milyen okból vásárolsz ezekben az üzletekben, akkor neked is az egyszerűség jut eszedbe elsőként? Ahhoz, hogy változtassunk vásárlási szokásainkon, az kizárólag elhatározás és lustaságunk legyőzésének kérdése. Illetve azt sem szabad elfelejtenünk, hogy mi vagyunk a fogyasztók. A piac abba az irányba orientálódik, amerre a fogyasztó halad:

Tehát az első megoldás legyen az, hogy nem támogatjuk a fast fashion piacot! 

Sokkal izgalmasabban, kreatívabban lehet öltözködni például egy second hand ruhaboltból. Sőt, az is jó móka, ha régi ruháidat varrónő segítségével újra szabják!
Ezek mellett pedig itthon mi el vagyunk kényeztetve, dúskálunk a jobbnál jobb lehetőségekben:

  • Mengyán Eszter töretlenül blogol a fenntartható divatról, ökostílusról, tudatos vásárlásról, a Holy Duck nevű oldalán.
  • A Swappis egy új zöld, fenntartható divatra specializálódott vállalkozás, aminek keretein belül elviheted a már rég nem használt ruháidat, leadhatod náluk, ők átválogatják és pontokat adnak neked értük, amiket beválthatsz az ő üzletükben.
  • A Hagorbolt egy olyan használtruha és bizományi üzlet, akik elhatározták, hogy a jövőben nem vesznek be fastfashion darabokat.
  • Ha pedig még nem ismernéd a fenntartható, etikus hazai designerek portékáit, Mengyán Eszter őket is összegyűjtötte nekünk.
ruha

Összességében a lényeg, hogy a ruhavásárlás során tudatosan cselekedj, és mielőtt megvennéd az adott darabot, kérdezd meg magadtól: valóban szükséged van rá?

(Visited 1 times, 1 visits today)
Ha tetszett, oszd meg!

No Comments

    Leave a Reply

    Facebook
    Instagram