Ökosodj

„Egyfajta egyensúlyi állapot kialakítására kell törekednünk” – interjú a Körforgásban podcast alapítóival

körforgásban

Rabatin-Buru Évi a Fabrik tulajdonosa és Tomaj Zsófi fenntarthatósági szakértő a napokban indították közös fenntarthatósági podcastjukat, a Körforgásbant. A podcast nem csak a környezeti, hanem társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot is körbejárja majd az epizódok során, saját tapasztalatok és a meghívott szakértők segítségével.

Hogyan kerültetek közel a fenntarthatósághoz?

Zsófi: Én 15 évig dolgoztam diplomataként. Magyar képviseletben jelen voltam az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megfogalmazásában. Ennek a folyamatnak volt egy hazai vezetője, neki én voltam az egyik jobb keze, vele együtt két évig éjjel-nappal ezen dolgoztunk. Bennem ezáltal egy olyan elköteleződés alakult ki, ahonnan nem volt visszaút. A fenntarthatósági téma érdekében elhagytam a diplomata pályát, jelenleg fenntarthatósági szakértőként dolgozom.

Évi: Én 17 évig tevékenykedtem vállalati és üzleti szférában, amiben aztán teljesen „kiégtem”. Pályát módosítottam, átképzetem magam tipográfussá, baristává, ekkor jött a Fabrik gondolata is. A fenntarthatóság egyébként mindig is részese volt a munkáimnak, a Fabrikban pedig már testközelből kezdtem megtapasztalni a velejáróit. Így most minden, amit csinálok, a munkám során és a mindennapokban is, az a fenntarthatósághoz kapcsolódik.

A podcast előtt már több közös együttműködésetek volt. Mesélnétek erről?

Zsófi: Igen, van egy képregény, Neptunus és a víz nélküli világ címmel, aminek létrejöttén én is dolgoztam. Ennek kapcsán kötöttek össze minket először Évivel, ez volt a közös együttműködésünk első csírája. Azt gondoltuk, szuper felütése lenne a képregénynek, ha nem csak kitennénk a Fabrikban, hanem keresnénk hozzá egy sztorit, és annak segítségével életre hívnánk egy workshopot.

Évi: Így született meg a Zero Water Waste workshopunk, amelynek során egy szárazabb, de nagyon fontos tartalmat a művészet segítségével könnyedén fel tud bárki dolgozni. Jó beszélgetések alakultak ki, ahol nem mi voltunk a megmondó emberek. Inkább egy közösséget kovácsoltunk össze azoknak, akik hozzájuk hasonló emberekkel, fenntarthatósággal kapcsolatos problémákkal és megoldásokkal szeretnének találkozni. Felismertük, hogy Zsófival ketten úgy tudunk beszélgetni témákról, hogy abból lesz egy olyan kimenet, amit mások is élvezetesen hallgatnak és dolgoznak fel. Innentől kezdve aztán szó szót követett, először egy online kurzus fogalmazódott meg bennünk, amin jelenleg is dolgozunk, de a podcast előbb került megvalósításra.

Mi a Körforgásban podcast célja?

Zsófi: A Körforgásban egy társadalmi, környezeti, vállalati podcast. Arra törekszünk, hogy megtaláljunk egy olyan egyensúlyt, ahol egyrészt érdekes információt nyújtunk az átlag állampolgárok számára, és egyben kielégítsük azok érdeklődését is, akik már jobban elmélyültek a fenntarthatóságban. Minden epizódnak van egy szakmai meghívottja is, akinek a segítségével bemutatjuk, hogy az epizód egy-egy témájával hogyan tudunk hozzájárulni a fenntarthatósági fejlődési megoldásokhoz. Mert azt vettük észre – amit érinteni is fogunk az első részben -, hogy nagyon kevesen ismerik a fenntartható fejlődési célokat. Nem azt mondom, hogy minden állampolgárnak kívülről kellene tudnia mind a 17 pontot, de annak, aki érdeklődik a fenntartható életmód felé, mindenképp van benne potenciál.
De nem csak erről fog szólni a podcast, ez csak az egyik alapja. Szeretnénk majd felváltva egy könnyedebb és egy szakmaibb témákat lehozni, hogy mindenki megtalálja magának azt, ami a leginkább érdekli.

Évi: Ez volt a legjobb tapasztalás az együttműködéseink során. Világossá vált számunkra, hogy Zsófi be tud hozni egy szuper szakmai szemléletet, látja a trendeket, bennem meg van egy kíváncsiság, érteni akarás, ami által a szakmaiságot le tudom fordítani hétköznapi nyelvre. Ez szülte életre a podcastot. De nem egy környezetbarát műsor a célunk. Azért is Körforgásban lett a neve, mert egy sokkal szélesebb fenntarthatósági oldalt szeretnénk bemutatni.
Ami még nagyon fontos, hogy nem mi akarjuk megmondani a frankót, hogy így gyűjtsd a szemetet, meg mától járj biciklivel. Helyette ötleteket adunk, és igyekszünk a pozitív oldaláról megfogni ezt az egészet. Tudjuk, hogy esendők vagyunk, hétköznapi emberek, ezért az a cél, hogy egyfajta egyensúlyi állapot kialakítására törekedjünk, hogy együtt tudjunk fejlődni és változtatni egy pozitívabb, jobb világ felé. De ez nem azt jelenti, hogy mi mindent tökéletesen csinálunk, és nem is szeretnénk ezt sugallni. Szerintem az a feladatunk, hogy ami most körülvesz minket, azt úgy alakítsuk, hogy közben harmóniában tudjunk élni minden kihívással.

körforgásban
Hogy fog kinézni egy-egy epizód?

Zsófi: A cél az, hogy kéthetente legyenek új epizódok, felváltva könnyedebb és szakmai témák, hogy mindenki megtalálja magának azt, ami a leginkább érdekli. Az epizódok első húsz perce abból áll majd, hogy mi egymás között beszélgetünk, és feldolgozzuk az adott témát. Ezt követi a meghívott szakértő, akivel közösen beszélgetünk az adott területtel kapcsolatos problémákról, megoldásokról, tapasztalatokról.

Évi: Igen, és a fenntarthatósági pontokon túl pedig minden rész végén kitérünk 1-2 perc erejéig, hogy az adott téma hogyan segítheti az említett 17 célnak a megvalósulását. Ezen kívül pedig minden vendégnek majd feltesszük ugyanazt a két kérdést: mi az a jó gyakorlat, amire büszke és szívesen megosztaná másokkal, és mi az, amiben úgy érzi, még fejlődnie kell? Szerintünk fontos ezt felvállalni, ez is segíthet a hallgatóknak.

Ti hogyan válaszolnátok erre a két kérdésre?

Zsófi: Én a kezdetekben arra voltam a legbüszkébb, hogy mikor költöztünk a jelenlegi lakásunkba, a konyhát úgy alakítottam ki, hogy van három külön szelektív szemetesláda beépítve. Ez tök jó, mert a 3 éves kislányommal, mielőtt kidobnánk a szemetet, megbeszéljük, hogy ez melyik dobozba menjen. Sőt, már van, hogy önállóan magától megkérdezi, hogy mit hova dobjon ki. Ez pedig ahogy egyre nagyobb lesz, annál inkább automatikus lesz a számára.

Amiben viszont fejlődnék, az az, hogy tartok egy autót azért, hogy hetente kétszer meglátogassam a szüleimet, elmenjünk vele hetente nagybevásárolni és alkalom adtán kirándulni. Szívesen használnám a közösségi autózást helyette, de egy kisgyerekkel logisztikalilag azt nagyon nehéz megoldani. Itt érzem, hogy változtatnom kéne.

Ezen kívül, amit még megemlítenék, az az öltözködés. Nem vásárolok sok ruhát, de valahogy nekem a second hand nem megy. Helyette inkább olyan ruhát vásárolok, ami tartós, minőségi. Én a saját életemben nagyon tudatos vagyok abban, – ez részben a fenntartható fejlődési célok készítésének az időszakából jön -, hogy tudom, minden mindennel összefügg. Hogyha megveszek egy pólót, akkor nem csak az jut róla eszembe, hogy elköltök x forintot, hanem az is, hogy ehhez a pólóhoz több ezer liter víz kellett, megannyi energia, és ha Bangladesben készült, akkor képbe kerülnek az emberjogi kérdések is. Ez a hozzáállás sokszor befolyásolja pozitívan a döntéseimet, de mégis itt még lenne hova fejlődnöm.

Évi: Igen, negatív példának, amit mondani tudnék az nekem is a second hand. Az nekem se megy.

Jó dolog szerencsére sok van. Szerintem már önmagában az pozitív, hogy a fenntarthatóságot felvállaljuk és foglalkozunk vele, az életünk részévé vált. Klasszikus példám, amit sokszor elmondok a workshopokon, hogy én nagyon szeretek beülni egy kád vízbe, de ilyenkor is szorongok, hogy mennyi vizet pazarolok el, és ez tök nagy luxus, van, ahol nem jutnak vízhez emberek. Ezért kialakult az a gyakorlat, hogy a két gyerekem megfürdik egymás után ugyanabban a kád vízben, majd én, sőt esetenként még a férjem is. Lehet, hogy ez furcsán hangzik, de én is így nőttem fel. A nagymamámnál kád nem volt, csak egy lavór volt, és felnőttünk. (nevet) Ezen kívül sokszor csinálunk még zuhanyzásversenyt is, hogy ki végez a leghamarabb.

A podcast neve Körforgásban, ez a kifejezés a fenntarthatóságban miért fontos?

Zsófi: Nagyon leegyszerűsítve, a jelenlegi világ, amiben élünk, arra alapszik, hogy elveszünk valamit a természettől, gyártunk belőle egy terméket, amit egyszer használunk, és eldobjuk, hulladék lesz belőle. Viszont a fenntarthatóság egyik fő alappillére, hogy a termékeket, szolgáltatásokat próbáljuk körforgásban tartani: hosszabbítsuk meg az életüket. Gyártó oldaláról nézve, ha megtervezünk valamit, legyünk tudatosak abban, hogy milyen alapanyagot használunk hozzá, és vegyük figyelembe az utóéletét is, ami nem az, hogy szemét keletkezik belőle.

körforgásban
Fényképezte: Tajnay Dorottya

Évi: Jó példa szerintem erre a Boomerang pohár, amit itt a Fabrikban is használunk. Ez egy betétdíjas rendszerben működő elviteles kávés pohár. Magyar tervezők, magyar fejlesztés és magyar gyártás. A vásárló első alkalommal 500 forint értékben vesz egyet, majd ha elhasználódik, visszahozza, és kap egy újat vagy visszaváltja az árát. Az elhasználódott poharakat pedig a cég visszagyűjti és újrahasznosítják. A körforgásban kifejezés alatt erre kell gondolni.

Hogy látjátok, itthon hogy állunk a fenntarthatósággal?

Zsófi: A trend az jó, de még gyerekcipőben járunk. Sok vállalat, főleg számos multinacionális cég már bevezetett fenntarthatósági tevékenységeket. Ez a törekvés középvállalati szinten még kevésbé van jelen. Viszont startup-ok esetében szintén újra látható. De tény, hogy a KKV-k esetében van a legnagyobb a potenciál a változásra.

Évi: Én kiegészíteném még annyival, hogy szerintem nagyon meghatározza az egészet az, hogy a téma mennyire ismert, milyen társadalmi csoportokkal és melyik korosztállyal beszélgetünk róla. Én házon belül is tapasztaltam azt, hogy valaki nem hitt a klímaváltozásban. Próbáltam neki elmagyarázni, hogy ez nem egy hitrendszeri dolog, hanem tényekkel és tudománnyal alátámasztott probléma. Lehet, hogy a környezetvédelem, mint olyan kapósabb téma vagy jó a PR-ja, de arról, hogy fenntarthatóság vagy fenntartható fejlődés, még sokszor értelmiségi körökben is vitáznak.

Zsófi: Sok esetben látjuk, hogy ezek a viták nagy része viszont abból fakad, hogy a fenntarthatóság fogalmával sincsenek tisztában.

Évi: De ez nem egy egyszerűen „zöld” téma. Hallhatjátok majd a podcastban is, hogy milyen fontosak a társadalmi és gazdasági vonatkozások is. Hiszen minden mindennel összefügg, és minden mindenre hatással van. Mi valahogy ebben szeretnénk egy csapásirányt adni, egy tájékozódási pont lenni.

Zsófi: Igen, illetve bemutatni, hogy milyen sok helyen jelen van az életünkben a fenntarthatóság. Hogy megismertessük szegletenként, hogy a rendszeres hallgatóink átlássák, megértsék ezt az egészet. Hiszen minden területen tudsz tenni, változtatni, és reméljük, hogy hozzá tudunk járulni egy kicsit ahhoz, hogy egy fenntarthatóbb társadalommá váljunk, és hogy a podcast egy eszközként legyen jelen, ahova hallgatóink segítségért tudnak fordulni, ha elakadtak.

A Körforgásban podcast pilot- és első epizódját már meghallgathatod az Apple Podcasts, illetve a Google Podcastson. Instagram oldalukat pedig itt tudod követni.

(Visited 249 times, 1 visits today)
Facebook
Instagram