Kulturmoraj

Ismerd meg Leonardo da Vincit!

Nővéremmel szülinapi ünneplés gyanánt ellátogattunk a Király utcában található Central Passage épületben (volt Gödör klub) megrendezett Leonardo Da Vinci kiállításra.Hogy ne érjen csalódás, előre tudnotok kell: itt nem a Mona Lisa-t vagy az Utolsó vacsora című freskó eredeti változatát csodálhatjátok majd meg. A művész 23 festményének replikája ki van állítva, de a kiállítás főként Da Vinci találmányaira fókuszál 4 témakörben kategorizálva: hidraulika, mechanika, háborús szerkezetek és repülés. Ezeket a találmányokat egy mai olasz tudóscsoport Da Vinci jegyzetei és rajzai alapján testesítették meg olyan anyagokból, amik még a művész idejében is elérhetőek voltak. Összesen 60 darab műszaki találmány vár téged is a teremben, amik többek között megtestesítenek egy tükörszobát, robotot, tankot, gépjárművet, repüléshez szükséges eszközöket, és még sorolhatnám…

da vinci

“Bármi iránti szeretetünk a tudásunk gyümölcse, mely úgy növekszik, ahogy a tudásunk elmélyül.”

Bevallom, engem lenyűgöz, hogy egy embert ennyi minden foglalkoztatott, és a kiállítás alatt végig arra a kérdésre akartam megtalálni a választ, hogy mégis mi áll a hátterében annak, hogy Da Vinci 7000 oldalnyi jegyzetet hagyott hátra maga után? Mi az oka, hogy a 15. században valaki ennyit kutatott és ilyen elszántan akarta megfejteni az emberiség számára akkor még megfejtésre váró dolgokat?

„Bejártam a vidéket, válaszokat keresve azokra a dolgokra, amiket nem értettem. Hogyan léteznek kagylók a korall lenyomataival együtt a hegyek tetején, hiszen ezek a növények általában a tengerben találhatóak. Miért tart a mennydörgés hosszabb ideig, mint ami azt okozza, és miért lesz a villám egyből láthatatlan a szemnek, míg a mennydörgésnek időre van szüksége ahhoz, hogy utazzék. Mitől lesznek különböző nagyságú körök a vízben, ott ahova beledobtál egy követ és hogyan tud a madár a levegőben maradni? Ezek a kérdések és más furcsa jelenségek foglalták le a gondolataimat.”

Leonardo Da Vinci 1452. április 12-én született, Anchianóban. A művész jegyző édesapa és egy fiatal parasztlány törvénytelen gyermeke volt. Fiatalkori éveiről nincs igazán ennél több forrás, mindaddig, amíg 1469-ben Verrocchio firenzei szobrász műhelyéhez nem csatlakozott. Ez a műhely volt Firenze leghíresebb művésziskolája, ahol a művész elsajátította a vonalas rajz, a festészet és a szobrászat alapvető technikáit. Leonardo da Vinci karrierje ezt követően kezdett virágozni, hamarosan már Velence, Milánó, Firenze, Róma és Franciaország felkérésére dolgozott. 26 évesen megfestette a Madonna Benois-ként ismert festményt, több családnak is készített alkotásokat megrendelésre. Olyan  művek kerültek ki a kezéből, mint az Angyali üdvözlet (1478), Szent Jeromos(1480–82), Sziklás Madonna (1483–86), A hermelines nő (1488–90), a Zenész képmása (1490) és az emberi test arányait ábrázoló Vitruvianus-tanulmány (1490).

1495-ben Milánó hercege felkérte az Utolsó vacsora megfestésére. Ezt a művet 3 évig készítette, több előtanulmányt rajzolva, figyelembe véve például a terem fényviszonyait is. Világhírű művét, a Mona Lisa-t 10-14 évig tökéletesítette, ebből csak a mosolyt tartott 2 évig megfesteni, illetve az egyik kéz valójában nincs is tökéletesen befejezve. Munkássága során számos festménnyel nem készült el, a kiállításon találkozhatsz ilyen példával is. 

A festészet mellett háborús szerkezetekről szóló terveket is hagyott maga után, olyanokat, mint például pengés gépek, tank vagy épp katapult. Ezekkel is mind találkozni fogsz a kiállítás során. Van, aki szerint Da Vinci sose járt háborúban, de találtam olyan forrást is, miszerint a romagnai hadjáratban részt vett, és ekkor készült a legtöbb hadműveleti jegyzete.

 De ahogy már említettem, nem csak a hadművelet és a festés, hanem a repülés tudománya is nagyon mélyen foglalkoztatta Da Vincit. Annak érdekében, hogy megfejtse a repülés értelmét, halott madarakat boncolt fel, hogy tanulmányozza csontozatukat. Akkoriban a boncolás egyébként tilos volt, de a művész hitt abban, hogyha a találmányaival leutánozza az állat mozgását, az ember is képes lesz repülni. Da Vinci maximalizmusa egyébként itt is megmutatkozott. Egyik kísérletét egy diákján tesztelte, aki a „repülés” során lezuhant és bordatörést szenvedett. Na, ezután Da Vinci már nem kísérletezett embereken. Ezeket a többnyire madárszárnyra hasonlító segédeszközöket látni fogod a kiállításon, és bizonyára neked is a mai napokban használt sárkányrepülő fog az eszedbe jutni róla. 🙂

da vinci

Da Vinci tükörszobája arra szolgált, hogy a lefesteni kívánt tárgyat minden pontból láthassa. De a művész nem csak a tükörszobával bizonyítja perfekcionizmusát a festészetet tekintve. Az embereken is végzett anatómiai tanulmányokat, az ehhez szükséges tudását nem csak lexikálisan szerezte. Halott emberek megfigyelésével és boncolásának segítségével törekedett arra, hogy a lehető legpontosabban fessen embereket a vásznon.

A művész egész élete során hajthatatlanul kíváncsi volt. Mindent feljegyzett, amit látott maga körül, emberekről írt gondolatokat, tárgyakról benyomásokat, állatokról megfigyeléseket, lejegyezte filozófiai felvetéseit is és még sok mást. Da Vinci- vélhetően balkezes írása miatt – mindent tükörírással írt. Bár vannak, akik ezt a fajta írást azzal indokolják, hogy a művész nem akarta, hogy bárki más értse jegyzeteit.

“Az akadályok nem győzhetnek le; minden akadály azért van, hogy legyőzzem.”

Da Vinci a legnagyobb felfedezések idejében élt, a reneszánsz korában, amit egy tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó korszakként ismerünk. Mégis úgy gondolom, hogy az a feltevés nem is annyira ellentétes a mai napjainkkal, hogy Da Vinci a 15. században a műveivel úgy kereste meg a kenyerére valót, mint ma egy vállalkozó, és ehhez hasonlóan építette ki saját maga „márkáját.” Hiszen tekinthetünk a papokra, hercegekre, fejedelmekre úgy, mint megrendelőkre, mert minden, ami a nevéhez fűződik, kérésre alkotta. Ezért úgy hiszem, ez a korszak is ugyanolyan hierarchiarendszert mutatott a piacon a vállalkozók számára, mint napjainkban.
De hogy válaszoljak a cikk elején feltett kérdésre, a kiállítás és a cikk megírása közti kutatásom ráébresztett arra, hogy Da Vinci polihisztor létének titka a kíváncsiságban rejlett. A folytonos megfigyelés, az állandó tanulási vágy, hogy képes volt elkészíteni egy helikopternek vagy épp egy tengeralattjárónak a terveit, vagy az, hogy ellene volt a fájdalomnak, mégis embert ölő gépekkel kísérletezett azt bizonyítja, hogy egy igazán ambiciózus, nyughatatlan, személyről beszélünk. Élni akarását pedig igazolja, hogy akkoriban az emberek átlagosan 28 éves korukig éltek, Da Vinci pedig 68 éves korában hunyt el. Ha megoldhatnám, szívesen csinálnék vele is egy interjút…

Mi a kiállítás alatt megbizonyosodtunk arról, hogy Da Vinci jól használva tehetségét, még napjainkban is nagy hatással van világunkra. Látogass el te is, ismerkedj meg a kiállított darabokkal és gyűjts inspirációt egy valódi polihisztortól!

A képekért és a segítségért köszönet Zsiros-Varga Kittinek, a kiállítás marketing vezetőjének!

(Az idézetek Da Vinci gondolatai)

(Visited 6 times, 1 visits today)

No Comments

    Leave a Reply

    Facebook
    Instagram