Ökosodj

Növényi étrend a környezetvédelem nevében

környezetvédelem

Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a növényi étrend nem csak az emberi szervezet számára pozitívabb a nagy mennyiségű húsfogyasztásnál, hanem a Földünk számára is. Ennek három fő aspektusa van, erre térünk ma ki.

Azok, akik a növényi étrend, vagy a veganizmus mellett döntenek, általában állatvédelemből vagy saját egészségük megőrzése érdekében tesznek így. Van azonban ennek még egy fontos oka, a környezetünk, a bolygónk védelme. Ugyanis mára egyértelművé vált, hogy a haszonállattartás, a hús- és tejipar nagyobb mértékben károsítja Földünket, mint a növénytermesztés és a növényi étrend követése. Három oldalról vizsgáltuk meg ezt a kérdést, a következőkre jutottunk:

Gázkibocsátás

Egy korábbi cikkünkben részletesen kifejtettük, hogy működik a globális felmelegedés, és mik vezettek hozzá. Már akkor is említettük a haszonállattartás negatív hatásait, azon belül pedig többek között az üvegházhatású gázok kibocsátását. A szarvasmarhák ugyanis például a táplálkozásuk folyamán metán gázokat termelnek. Erről azt fontos tudni, hogy egy molekula metán gáz nagyjából 23 szén-dioxid gáz molekulájának megfelelő hatással bír. Ez azt jelenti, hogy ha egy gramm fehérjét termelünk ki marha és bárány feldolgozásával, akkor az 250-szer annyi káros gázkibocsátással jár, mintha ugyanezt az egy gramm fehérjét növényekből állítjuk elő.

Ebbe beletartozik a teljes folyamat, az állattartástól a feldolgozásáig. Ez a szám sertés és baromfi esetében is még mindig nagyon magas, akkor 40-szerese. Ha a teljes káros gázkibocsátást nézzük a Földön, akkor ez a szektor elvisz ebből körülbelül 20%-ot, ami nem kevés arányaiban. Nagyon fontos lenne ezért, hogy a mezőgazdaság is további változtatásokat eszközöljön, és kezdjen nyitni a növényi alternatívák felé, mert az a 20% viszonylagosan nagy felelősség a teljes képet nézve. Ráadásul, ha nem történik változás ezen a téren, akkor ez a százalék a 70%-ot is elérheti 2050-re.

Vízfogyasztás

Vízfogyasztás tekintetében is a hús- és tejipar a legkevésbé gazdaságos szektorok. Csupán logikailag végiggondolva, hogy mennyi vizet fogyaszt el egy állat élete során, és utána mennyi kell ahhoz, hogy minden higiénikusan zajlódjon a feldolgozás alatt és után, egyértelmű, hogy több ezer literről beszélünk. Illetve beletartozik ebbe az a vízmennyiség is, amit az állatok számára ültetett növények öntözéséhez használnak fel, hiszen az is az ő fenntartásukhoz kell. Így már nem is tűnnek annyira lehetetlennek azok a hatalmas számok!

környezetvédelem

Míg egy darab paradicsom termesztéséhez nagyjából 13 liter vizet használunk fel, addig egyetlen hamburger elkészítéséhez már 2400 literrel számolhatunk. Ha kilóban mérünk, egy közepes méretű paradicsom 100 gramm körül van, így ebből egy kiló termesztéséhez nagyjából 130 liter vizet fogyasztunk el. Ezzel szemben egy kiló sajt elkészítéséhez már 3200 literre van szükségünk, és ez még mindig nem a legrosszabb eset. Ugyanis egy kiló csirkehús termeléséhez 3900 liter, míg egy kiló marhahúshoz mintegy 15 ezer liter víz szükséges. Megdöbbentő számok, igaz?

És akkor nem beszéltünk róla, hogy sokszor a húsipari szennyvíz, ami a vágóhidakról kikerül, az egy hatalmas medencében végzi a létesítmény mellett, mert nem feltétlen mehet a csatornába. Ez azt jelenti, hogy bűzölgő, talán inkább nem is részletezem milyen tartalmú, elképesztő mennyiségű szennyvíz áll, ami nem kellemes sem a közelében lakó emberek, sem az élővilág számára.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) is felhívta erre a figyelmet. Jelentésében elismerte, hogy nem lesz könnyű átszervezni a gazdálkodás és az élelmező rendszerek átalakítása, de nagyon is szükségszerű lenne a bolygó megóvása érdekében. A szervezet főigazgatója, José Grazianoígy fogalmazott ezzel kapcsolatban: “Az alkalmazkodás költségei eltörpülnek a tétlenség következményei mellett.” A jelentésben egyébként több alternatíváról is szó esik, többek között vízfogyasztást csökkentő módszerekről is.

Erdőpusztítás

Bármilyen hihetetlen, ehhez is leginkább az állattenyésztés járul hozzá. Gondoljunk bele például, hogy az állatok élelmezésére is termesztenek növényeket, így tulajdonképpen úgymond kétszer annyi területet használnak el csak az állatok miatt. Mennyivel logikusabb lenne, ha ezeken a földeken inkább emberi fogyasztásra alkalmas növényeket termesztenénk. Nyilván erre az összes terület nem lenne alkalmas, például az alpesi legelők, ahol tehenek legelésznek, kevésbé átalakíthatóak termőfölddé, de annyi bizonyos, hogy jelentős százalékán lehetséges lenne.

E helyett jelenleg mindennaposak az erdőírtások, annak érdekében, hogy újabb és újabb területeket használjanak fel állattartásra. Erről is vannak konkrét adatok, az Amazonas irtásáért például 80-90%-ban az állattenyésztés a felelős. Erről részletes tanulmányt készített SergioMargulis, Causes of Deforestation of theBrazilian Amazon címmel, amit ide kattintva ti is elolvashattok.

Fontos azonban itt megemlíteni a pálmaolajat is, hiszen az Indonéz erdők körülbelül 80%-át meg emiatt tűntették el. Jogos a felvetés, hogy akkor a növényi alapanyagok is legalább ennyire okozói az erdőírtásoknak. Valóban, a pálmaolaj esetében ez tény, ám gázkibocsátás terén viszont ez kevesebbet ront a helyzeten a húsiparnál. Ettől még azonban persze az erdők szempontjából ugyanannyira veszélyes termék ez is. Viszont ugyanannyira kerül bele állati eredetű, feldolgozott élelmiszerekbe a pálmaolaj, mint növényiekbe, hiszen az egyik legolcsóbb olajfajta. Ez ellen annyit tehetünk, hogy bojkottáljuk, és a lehető legkevesebb feldolgozott élelmiszert vásároljuk, így szinte teljes mértékben ki tudjuk kerülni.

Tudjuk, hogy ennyire nem fekete fehér a dolog, mindennek oka van és borzasztó nehéz egy teljes gazdaságot átalakítani. A kapitalista világ nem ad lehetőséget arra, hogy egyről a kettőre mindent átstruktuláljunk. De minden személy megtehet annyit, hogy odafigyel, és ha teheti, csökkenti húsfogyasztását és egy tudatosabb életmódra törekszik.

A témában részletes tájékoztatást nyújt pár film is, mint a Cowspiracy, The inconvenient truth, és a Before the Flood. Illetve segíthetnek a tudatosságban magyar cégek és alapítványok honlapjai, mint a Felelős gasztrohős, az Agri Kulti vagy az Élő bolygó honlapja.

(Visited 54 times, 1 visits today)

No Comments

    Leave a Reply

    Facebook
    Instagram