Ökosodj

Riso Print Club workshopon jártam

riso

Szeretem a nyomtatott dolgokat, szeretek újságot kézbe fogni, könyvből olvasni, printeket vásárolni, de sokszor fordult meg a fejemben, hogy nem lehetne mindennek egy környezetbarát alternatívája? Mert bár oké, hogy újrahasznosított vagy FSC tanúsítvánnyal ellátott papírt vásárolunk és használunk, de mi van a festékkel és magával a gyártással?

A másik új szenvedélyem pedig a DIY workshopok lettek. Ha tehetném, az összesre elmennék! De tényleg, csak hadd kézműveskedjek, alkossak picit. Így esett hát, hogy rátaláltam a Riso Print Club workshopra, amit a BPZines kiadó hirdetett meg.

Mi az a risográf?

A risográf nyomtatási technika 1986-ban született Japánban. Ezeknek a gépeknek a gyártását a Riso Kagaku Corporation kezdte el, elsősorban nagyszámú fénymásoláshoz tervezték. A workshopon megtudtam, hogy rengeteg templom szerzett be anno ilyen nyomtatókat, mivel nagyon költséghatékony módon tudták nagy darabszámban nyomtatni ezzel a technikával a miserendet vagy az imákat.

Magát a technikát sokan a szitanyomáshoz hasonlítják, annyi különbséggel, hogy ezzel reprodukáljuk az eredeti példányt. Ez a digitális duplikátor lényegében egy modern stencilező (sokszorosító) készülék. A riso belsőleg létrehoz egy sablont, amelyet egy tintával töltött nagy dobra helyez, ami nagy sebességgel forog, nyomást gyakorolva közben a papírra, amire így kerül a tinta.

riso
Készítette: Sebesvári Soma

A digitális nyomtatással ellentétben itt nincs lehetőség normál tinta színekben történő nyomtatásra, éppen ezért a színalkotás lehetőségei szinte végtelenek! A szitanyomáshoz hasonlóan a négyszínű nyomtatásokhoz 4 különálló dobot/tintát használunk, és így 4 egyedi sablonra/rétegre (ezeket hívjuk mesternyomatnak) van szükség a végeredmény létrehozásához.

A képen láthatjátok, hogy az én 3 színből álló minizinemet világítópadon rajzoltam szintén rétegenként.

Fotó: Sebesvári Soma
Miért környezetbarát?

A BPZines kiadó műhelyében két darab nyomtató található, mindkettő használtan került a gazdájához. Az egyiknek egész mókás sztorija van, de nem lövöm le a poént, Sebesvári Soma, a kiadó alapítója majd elmeséli neked, ha részt veszel a következő workshopján!

A festékek egytől egyig növényi olaj alapúak. Emellett a riso tinta hamar felszívódik a papíron, így nincs szükség szárítók vagy vegyi hő hatására a száradáshoz. Éppen ezért az energiafogyasztása nagyon alacsony marad a nyomtatási folyamat során.

Fotó: Sebesvári Soma

Mindegyik dob/tinta saját dobozában tárolható, melyeket szükség esetén behelyeznek a nyomtatóba, és aztán kiveszik. Ez kiküszöböli a tinta pazarlását, és a mérgező vagy vegyi anyagok, esetleg mosóállomások szükségességét a gyártási ciklusok között.

Ahogy pedig a cikk elején említettem, kombinálva mindezt újrahasznosított vagy FSC papírral, végeredményben a legkörnyezettudatosabb nyomtatási technikával dolgozhatunk.

Mi volt a workshopon?

A BPZines workshopja 12.000 forintba került, és nekünk a nagy érdeklődés és a sok kérdés miatt sikerült 4 óra helyett, 6 órán keresztül ott lennünk. Ketten voltunk csak résztvevők, így bőven jutott ránk külön-külön figyelem. Én 20 db poszterrel és 20 db minizine-nel tértem haza.

A workshop elején Soma mesélt nekünk a technikáról, a riso történetéről, bemutatta a saját munkáit is. Utána elkezdtük a tervezést: először próbaként készítettünk egy posztert. Ehhez vittünk saját anyagokat, de ott is volt jó pár magazin, hogy kollázsokat készíthessünk belőlük. A próbanyomat két színű volt, én az egyik felén egy régebbi rajzomat használtam fel, a másik feléhez pedig ott összedobtam egy kollázst, hogy megnézzem, az újságpapír színei és anyagai hogyan viselkednek.

Aztán jött a zine, amit ezzel a hajtogatástechnikával készítettünk el. Én ezt kézzel rajzoltam, az árnyalatokkal próbáltam trükközni, hogy a rétegek között a színben legyen eltérés. Lényegében így lehet színeket is keverni. A kézzel rajzolás miatt nekem kicsit elcsúsztak a rétegek, de a risográf technikával nyomtatott printeknek sokak szerint pont ez a szépsége.

Photoshopban talán annyiban könnyebb a dolgunk, hogy ott a layereket (rétegeket) kell szétválasztanunk és egyesével nyomtatnunk, kevesebb az esélye, hogy elcsúszik a kész kép.

A nyomtatás során pedig a nyomtató adottságaitól függően lehet állítani, hogy az adott minta hova kerüljön, ezzel érjük el azt, hogy összhangban legyenek a rétegek.

riso

Nekem egyébként nincs semmilyen képzőművészeti végzettségem, szimplán mindig is érdekelt a rajzolás, és ezzel csak bátorítani szeretnék mindenkit, akit egy kicsit is érdekel ez a fajta nyomtatási technika! Az alapokat ebben a pár órában bőven sikerült elsajátítanom, és még kedvet is kaptam ahhoz, hogy a jövőben alkossak ezzel a technikával printeket.

Emellett pedig a BPZines Kiadó keretein belül nagyon izgalmas projektek kerülnek napvilágra, társszervezője többek között az Ukmukfukk Zinefesztiválnak is! Kövessétek a Facebook és az Instagram oldalát, hogy értesüljetek a következő workshop időpontokról!

riso
Készítette: Sebesvári Soma

Budapesten egyébként risográf nyomtatással a Risoplant és a Hurrikán Press foglalkozik, Pécsen pedig a Drukker művészeti galériában tudjátok kipróbálni ezt a technikát.

(Visited 72 times, 1 visits today)

No Comments

    Leave a Reply

    Facebook
    Instagram