Ökosodj

Szelektív káosz

Eljutottunk oda, hogy van egy rendszer, ami működhetne, valamiért mégsem működik jól. Ez pedig a szelektív hulladékgyűjtés. Hol rontjuk el? Kik azok, akik küzdenek érte? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat Horváth Benedekkel, a Recobin cég munkatársával, és egyben nagyon jó barátommal.

Mára teljes káosz és értetlenség alakult ki a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban. Az Index a kételyek eloszlatása érdekében tavaly készített egy nagyon szuper videót. Nem győzünk hálásak lenni nekik ezért, hiszen ez a kisfilm a mai napig az egyetlen értelmes tájékoztatás, amit a témában kaptunk. Szigorúak vagyunk? Lehet. Mégis: ez az igazság.

Mi derült ki a videóból?

Fény derült például arra, hogy valójában mi az a műanyag szemét, amit szelektíven gyűjthetünk. Én személy szerint eljutottam arra a szintre, hogy nincsen szívem semmilyen műanyagot a kommunális szemét közé dobni, de rá kellett, hogy jöjjek, ezzel nem teszek jót, sőt, nagyon is ártok vele. Hogy miért, azt később megírom majd!

Szóval mit dobhatunk a műanyag szelektívbe? Az 1,2,4 és 5-ös számmal jelzett műanyagokat. Ezek a számok azt jelzik, milyen összetételű műanyagról van szó, és a megfelelő számot a csomagolás hátulján, egy kis háromszögben találjuk. Az újrahasznosítható kategóriába például a chipses zacskók már alapból nem tartoznak bele, ahogyan a celofán sem. A legjobb megoldás az, ha vásárláskor ellenőrizzük, hogy az adott termék hova tartozik, és ha nem ezek a számok valamelyike van ráírva, akkor inkább válasszunk másikat!

Én gyorsan meg is néztem pár dolgot, amit itthon találtam. A vizes palackok nagy része az 1-eshez tartozik, más néven a Pet kategóriába, ezt a legkönnyebb újrahasznosítani, ilyen a legtöbb majonézes és az olajos flakon is. A rizses zacskók már bonyolultabb terep, van ami 7-es számú, ez ugye nem újrahasznosítható, de szerencsére a többség 5-ös, ami viszont igen. A tésztáknál ugyanezt tapasztaltam. A lényeg tehát: mielőtt műanyag csomagolású terméket vennél, keresd meg rajta a számozást, és ha nem dobható szelektívbe, akkor válassz másikat! A legjobb persze az lenne, ha egyáltalán nem vásárolnánk műanyag csomagolású termékeket.

szelektív
Fotó: Mali Maeder , Pexels

Ami számomra még újdonság volt, hogy a kartondobozokat is csak úgy dobhatjuk ki a papír szelektíves kukába, ha minden ragasztószalagot leszedtünk róla. Illetve sajnos az elviteles papír kávés pohár nem dobható ide, mert azon egy vékony réteg műanyag bevonat van, hogy ne ázzon át. Még egy ok, hogy saját elviteles pohárral érkezz a kedvenc feketédért!

Hol a hiba?

Ott, hogy senki nem tudta eddig, hogyan is működik ez az egész. Találgatások és feltételezések alapján gondolkoztunk, illetve a kukákon lévő illusztrációk alapján, amiket rég lemosott az eső.

Beszélgettem egy kedves jó barátommal, Horváth Benivel, aki egy olyan cégnél dolgozik, ami irodaházak és iskolák szelektív hulladékgyűjtését szervezi. Ez a cég a Recobin, ahol ráadásul szociálisan hátrányos helyzetű munkavállalókat alkalmaznak bizonyos feladatokra, amivel lehetőséget biztosítanak nekik a munkaerőpiacra való visszatéréshez, a társadalomba való visszaintegrálódáshoz.

Benit kérdeztem, miért nem működik valójában ez a rendszer itthon úgy, ahogyan kellene. Azt a választ kaptam, hogy igazából a hétköznapi ember miatt. Aki meg persze azért rontja el, mert nincsen megfelelően tájékoztatva. Így aztán a szelektív kukákba mindenféle olyan hulladék kerül, aminek nem kellene. Meg olyan is, ami úgy tűnhet, hogy odavaló, de mégsem az. Ezért teljesen át kell válogatni az egészet, mikor beérkezik a szemét a telephelyre. Ez pedig több pénzbe kerül, mint amennyit az újrahasznosítás megspórol, illetve az osztályozás és szállítmányozás a környezetet is terheli. Ezért nagyon fontos, hogy minden szemét a megfelelő kukába kerüljön. Mert akkor mindenkinek megéri. Emiatt követek el én is nagy hibát, mikor mindenféle műanyag szemetet a szelektívbe hajítok.

Az pedig egy téveszme, hogy a különböző kukákat összeöntik. Ez nem így van, és ezt a Recobin is alátámasztja, hiszen az egész folyamatot végigkíséri az elejétől a végéig.

A másik probléma, hogy a cégek nem megfelelő csomagolásokat alkalmaznak. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha minden rizs csak 5-ös számú műanyag zacskóban lenne. Ha kizárólag csak újrahasznosítható műanyagba csomagolnának termékeket. Szóval ennek az éremnek is két oldala van.

szelektív
Fotó: https://recobin.hu/termek/irodai-szelektiv-kukak

A Recobin viszont szuper munkát végez, abban a szektorban, amiben tevékenykedik! Ők a szemeteseket is újrahasznosított kartonból készítik, amin a dizájnt a megrendelő cég igényei szerint alakítják. Illetve ha már tönkremennek, akkor megint csak újrahasznosítják őket. Ráadásul mindenhol széleskörű tájékoztatást nyújtanak partnereiknek, ennek köszönhetően egyre jobban működik a rendszer. Szerencsére sokan fordulnak hozzájuk, ami hatalmas előrelépés.

Azt gondolom példaértékű, amit csinálnak, és egy picit nagyobb odafigyeléssel mi, magánszemélyek is javíthatunk a helyzeten. Hiszen nem vesz sok időt igénybe az, ha lecsekkoljuk a tésztás zacskó hátulján a számot. És ha bojkottáljuk a nem újrahasznosítható műanyagot, akkor majd a cégek is rájönnek, hogy változtatniuk kell, hiszen csak a szelektíven gyűjthető csomagolásra lesz igény.

Miért olyan fontos ez az egész?

Nem csak a környezetünk megkímélése miatt, hanem saját egészségünk érdekében is jobb, ha mellőzzük ezt a mesterséges anyagot. A WWF egy kutatás során ugyanis kiderítette, hogy hetente körülbelül annyi műanyag jut a szervezetünkbe, például az ivóvizünkből, amilyen súlya egy bankkártyának van. Ez pedig nem kérdés, hogy mennyire káros ránk nézve.

Kerüljük hát a műanyagot, vagy ha nem tudjuk, akkor legalább olyat vásároljunk, ami ténylegesen a szelektívbe dobható!

(Visited 5 times, 1 visits today)

No Comments

    Leave a Reply

    Facebook
    Instagram