Egy héttel ezelőtt, mikor a Ludwig Múzeum egyik állandó kiállítását látogattam, elém tárult az egész világ… és bármennyire is klisé ezt kijelenteni, valóban így történt.
A Ludwig Múzeum Westkunst – Ostkunst. Válogatás a gyűjteményből című kiállítása 2019. december 31-ig látogatható és nagyon ajánlom mindenkinek, aki ihlethiányban szenved, inspirációra vágyik vagy kikapcsolódna legalább egy óráig olyan művek között, melyekben fellelhetők a keleti és nyugati művészet párhuzamai, és a párhuzamokon kívül a megannyi különbség is. Az 59 kiállító művei olyan kérdéseket fogalmaztak meg bennem, hogy miért nem és vajon soha nem fogunk tanulni globálisan az eddigi hibákból? Miért gondoljuk azt, hogy ami kívül ragyog, az belül nem romlott? Miért hisszük, hogy a rögeszmék, megszokások rosszak? Vajon hogyan születik meg az ellenállás az emberekben, és hogy jutottunk el oda, hogy szükség lett a fotórealizmusra?
Csak pár alkotást szeretnék megemlíteni itt írásban, hogy kedvet kapjatok ti is a kiállításhoz!
Vasárnap egyébként 26 év alatt 800 forint a belépő, érdemes kihasználni.
Puklus Péter munkáiról elmondható, hogy az alkotásainak komplex üzenetére fekteti a hangsúlyt, nem pedig arra, hogy ezt az üzenetet milyen módon adja át. Kézikönyv a csillagokhoz című alkotása valóban egy kézikönyv az emberi agy működéséhez. Puklus Péter megalkotott egy térképet az egymás mellé helyezett fényképeiből, melyek apró kapcsolódásokon keresztül kötődnek egymáshoz, csak úgy, mint az emberi gondolatok, és az éjszaka látható csillagok, amik együtt csillagképeket alkotnak.
Ludwig Múzeum ; Fotó: Rosta József
Gentian Shkurti Alice Csodaországban című videója megmosolyogtatott, bár inkább groteszk módon, mint vidáman. Albánia lakossága 1997-ben az ország gazdasági és társadalmi összeomlása után az utcára vonult kialakítva egy polgárháborús helyzetet. Mindeközben az állami hírcsatornák ezekről az összecsapásokról semmit nem közvetítettek, csak külföldi csatornákon lehetett látni egy-egy ehhez kapcsolódó hírt. Ez ihlette meg Shkurti Csodaországát, azt a kisfilmet, ahol a külföldi csatornák lementett híradófelvételeit láthatjuk összevágva Alice Csodaországban jeleneteivel.
Liesbeth és Angelique Raeven ikerpár Budapesten forgatott, A természet választotta című videón keresztül a balett táncosok életét mutatják be. A videóban láthatjuk, ahogy a magyar lányok, Barbara és Eszter különböző balett gyakorlatokat mutatnak be. A műben végig követhetjük azt a harcot, szenvedést, megfelelési kényszert, amikkel a két lány az adott szerepük elvárásai miatt próbálnak azonosulni. Az ikerpár így szembesítve minket a nyugati társadalmak természetellenességeivel, szigorú normarendszerivel. A művel azért szólalnak fel, hogy vegyük észre és változtassunk azon, hogy ne mi alakuljunk az elvárt normákhoz, hanem ezek a normák formálódjanak hozzánk és a természethez.
A svéd művész, Claes Oldenburg, 89 évesen még ma is aktív pop art művész, a tömegkultúra és a mindennapi élet inspirálja. A kiállításon A női fehérneműs pult című alkotását lehet megtekinteni, amivel ironikusan koppintja le egy bolt erőfeszítéseit, hogy a vásárlói vonzónak találják az árucikkeit, de így az alsóneműk már szinte riasztóbbak, mint csinosak.
Keserü Ilona : Gubanc, 1969; Keserü Ilona : Piros kép, 1966;
Lakner László : Danae I., 1968; Caes Oldenburg A női fehérneműs pult 1962
Ludwig Múzeum; Fotó: Rosta József
Remélem, ennyivel már sikerült felcsigáznom titeket annyira, hogy ti is ellátogassatok a kiállításra, aminek keretein belül a következő tárlatvezetéseken is részt vehettek:
2019. január 26. 16:00 – Műtárgysztorik – Rendhagyó tárlatvezetés a gyűjteményben
2019. február 17. 16:00 – Pszichológiai tárlatvezetés I. – Kapcsolatunk másokkal, kapcsolatunk magunkkal
2019. március 10. 16:00 – Pszichológiai tárlatvezetés II. – A fejlődés útján
A képekért külön köszönet a Ludwig Múzeumnak!
